Nem választottam a kényelmes utat.
Mindig azok a terek érdekeltek, ahol az ember kicsi, az elemek pedig nagyobbak nála.

Világutazó vagyok, sokszor hajón élek, és az alkotás számomra nem egy helyhez kötött tevékenység. A műterem gyakran mozgásban van: tengeren, lakatlan partokon, ideiglenes állomásokon.

Technikailag képzett barlangi és mélymerülő búvárként olyan helyszínekhez is hozzáférek, amelyek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is határhelyzetek.

Az Experimental Erosion ebből az életformából született. Nem koncepcióként, hanem tapasztalatként. A természet erői – víz, idő, nyomás, oxidáció – nem eszközök számomra, hanem partnerek. A kontroll nem teljes, és nem is kell annak lennie. A beavatkozás és az elengedés közti feszültség érdekel.

Hiszek abban, hogy a mű nem csak egy tárgy. Egy út lenyomata. Egy döntéssorozat következménye. Egy hely és egy idő metszéspontja. Ezért minden munkám mögött ott van a történet: honnan származik, milyen körülmények között jött létre, mit követelt meg tőlem fizikailag és mentálisan.


Nem keresem a biztonságot az alkotásban. Inkább azt a pontot, ahol a bizonytalanság őszintévé tesz. Ahol a folyamat fontosabb, mint a végeredmény. Ahol az idő nem ellenség, hanem szerzőtárs.

Betöltés..

Betöltés..